Örökre elhagyta „gyönyörű, vad ifjúságát
– in memoriam Boldizsár Péter –
Gyászol a Szabad Színház társulata. Egykori művészeti vezetőjüktől, rendezőjüktől, mentoruktól Boldizsár Pétertől, szülőhelyén, Balassagyarmaton vettek búcsút. Életműve, az általa teremtett színházi légkör máig meghatározza a székesfehérvári független színház szakmai munkáját.
Boldizsár Péter a hetvenes évek közepén a dél-pesti Csili Művelődési Központból érkezett Székesfehérvárra, Haász Erzsébet művelődési ház -igazgató hívására, az akkori Videoton Színpad rendezőjének. A színház mellett régészeti ásatásokon, múzeumokban tevékenykedett. Székesfehérvárra kerülésekor a Budai Várban zajló régészeti feltárásokat követően a nyolcvanas években a székesfehérvári István Király Múzeumban dolgozott, valamint nyaranta egészen a kilencvenes évek elejéig a Szeged melletti Gorzsán zajló ásatásokon régészhallgatók bevonásával tevékenykedett.
(Székesfehérváron a nyolcvanas években, Boldizsár Péter, Paál István rendezők az asztal mögött.)
Az újjáalakuló Videoton Színpadnál több, akkor betiltott, vagy éppen „indexen lévő” író- ma már klasszikusnak számító- művét színpadra állította, így például Bulgakov Mester és Margaritáját ( Őrzők címen 1975.), vagy Konrád György Látogatóját. Mentalitásáról, művészi felfogásáról elmondható, hogy a magyar történelmi múltat jól ismerő és tisztelő lélek, és művelt világpolgár volt. Emlékezetes rendezései között Dieter Forte, Hriszto Botev, Boris Vian, Georg Büchner, Jan Werich, Jiří Voskovec, Sławomir Mrożek, Eugène Ionesco, Ödön von Horváth, Schwajda György, Konrád György, Eörsi István műveit találjuk. Ő maga is írt egyfelvonásosokat, amelyek nyomtatásban is megjelentek, és nemcsak független, de nagyszínházak is bemutatták. Mindkét, ezidáig legismertebb művét a Félálmainkat ( Szabó Lajos, Kovács Szilárd, Udvaros György, Magony Imre szereplésével, saját rendezésében) , és a Lengyel a tengert! ( Börcsök Enikő, Nagy Judit szereplésével, Cserhalmi Gáza rendezésében) is Székesfehérváron mutatta be először saját társulata, a ma Szabad Színházként, akkor Videoton Színpadként ismert társulat. Boldizsár Péter vezetése alatt erősödött meg a társulat, több fesztivál- és nívódíj szerepel az elismerések között.
(A Szabad Színház alapításának 55.évfordulóján)
Boldizsár Péter 1995-ben Dunabogdányba költözött, és Esztergomban a Balassi Bálint Múzeumban helyezkedett el, közben pedig folyamatosan jelen volt az ország több pontján különféle ásatásokon, részt vett a szíriai magyar régészeti misszió munkájában, utána pedig a Pázmány Egyetem Régészeti Tanszékének ásatásain –hallgatók bevonásával- dolgozott betegségéig. Társszerzője volt a diósgyőri vár kályháiról írt könyvnek. Több cikke is megjelent.
(Boldizsár Péter : Félálmaink című művének “retro bemutatója” a szerző 65. születésnapja alkalmából.)
Ez év július 13-án lett volna 70 éves. A jövőre alapításának 60.évfordulóját ünneplő társulat- a család és a barátok segítségével- szerzői, rendezői életművének fontosabb részleteit összerendezve, a jubileumi évben külön is megemlékezik Boldizsár Péterről.
(Boldizsár Péter Szent Péter kulcsával….)
Balassagyarmaton Németh Péter Mikola író, szerkesztő, rendező így búcsúzott tőle:
Boldizsár Péter!
Legyen meg a Te aratod
a kilakoltatott lélekben.
Legyen meg a te akaratod
a kilakoltatott fejekben is.
Azonképpen házkutatást tartass,
úgymond önkéntes revíziót,
hogy visszasejtesedjen,
hogy visszasejtesíthesd
mi benned mennyei – –
azonképpen itt a Földön is,
életre tévedt egyszeriséged.
Per omnia
saecula
saeculoru
- in aeternum
Ámen.
Utóirat
A 2018-as emlékezéshez, az életmű összegyűjtéséhez a Szabad Színház társulata további adalékokat vár, akár irodalmi szöveg, akár dokumentum, akár story, fotó stb. formájában. Továbbá jelentkezéseket, címeket is várunk a jövő tavaszi évfordulós ünnepségre, hogy tudjunk meghívókat küldeni az eseményre.
Köszönettel:
06-20-949-11-73
Nagy Judit – a Szabad Színház művészeti vezetője, Péter utódja címére.
