Farsangfarki felvonulás

Farsangi rigmusok:

Közhírré tétetik
a farsangi ünnep
most elkezdődik.

Ide gyűjjön apraja, nagyja,
aki a maskarákat
látni akarja!

Aki itt van,
haza ne menjen,
aki nincs itt,
az is megjelenjen!

Hipp, farsang, hopp.
János uram farsang.
Itt is adnak, amit adnak,
Egy darab szalonnát.
Tyúkláb, daruláb,
Macska ül a szalonnán.
Menjetek lehajtani,
Nekem egy darabot vágni.

Téli táj, havas báj,
Csend csenő manócska.
Tipegő-topogó
Talp alá valócska.
Csepp kristály hulldogál.
Zeng zenés dalocska,
Ripegő-ropogó
Farsang báli nóta.
Csörge’ fánk, kis falánk,
Porcukor halmocska,
Kipegő-kopogó
Jelmezes forgócska.

Elmúlik a rövid farsang,
búsulnak a lányok
ettől a sok búsulástól
ráncos az orcájuk!

Sárga rózsa, vadvirág,
táncolj gyorsan mezítláb!

Szita, szita, péntek,
vége van a télnek,
kikeletet köszönteni
jönnek a népek

Jer, jer kikelet,
seprűzd ki a hideget,
ereszd be a meleget,
dideregtünk eleget!

Elmúlt farsang el, el, el
Kinek használt, kinek nem.
Nekem használt, neked nem
Én táncoltam, te meg nem.

 

 

“Adja Isten, így szól, többször is, másszor is,
Hogy így megvídúljon közttünk a komor is;
Más egészségéért, a magunk hasznára,
Eresszük ezt a bort a többek útjára:
Adjon Isten sok pénzt, bort, búzát, pecsenyét:
Éltesse vármegyénk újj vejét és menyét:
Éljen a barátság közttünk s a szerelem;
Aki engem szeret, igyék egyet velem!”
A vendégek erre éljent kiáltanak,
A muzsikák pedig öröm-tust rántanak;
Tajtékzó poharát Carnevál kiissza,
S az urak prositot kiáltanak vissza…
/ Csokonai : Dorottya/

 


Farsang farka, tobzódócsütörtök

 

 

 

A szokások és hiedelmek zömének szempontjából azonban többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A záró három napot ” farsang farkának ” is nevezik.. Ezek a felszabadult mókázás, vagy ahogyan mondják: a fordított világ napjai. Ezt mutatják a zártkörű kocsmai asszonymulatságok, a farsangi paródiák / pl. temetésparódiák / és az álesküvők. A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. / ” Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon.” Kórógy / Ez volt a zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök. A következő naptól kezdve azonban valóban nem ettek az emberek húst és zsíros ételeket húsvét vasárnapjáig. Ebben a 40 napban az egyház azért tartatta a böjtöt és tiltotta a vigadalmakat, még a lakodalmakat is, hogy az emberek teljesen megtisztult testtel és lélekkel várják a húsvétot.
Tehát húshagyókedd éjfélkor a megkonduló harangszó már a farsang végét jelezte, melynek hossza a húsvéthoz igazodott, így hol rövidnek, hol hosszúnak bizonyult. Erre utalnak népdalaink is:

Elmulott a rövid farsang, de mi azt nem bánjuk,
sirassák a lányok itthonmaradások ,
kiknek a nagy méreg miatt ráncos az orcájok.
/ Baranya megye /

vagy

Elmúlik a hosszú farsang, de mi ne sirassuk,
majd jövőre, iskolába jobban megtanuljuk.

Sirassák a lányok itthonmaradások,
kiknek a nagy méreg miatt ráncos a pofájok.

/Vas megye/

 


Farsangfarki asszonyverés

 

De évszázadok múltával az egyháznak kellett alkalmazkodnia, mert a népi szokások mit sem változtak. Különösen víg volt a “farsang farka”.
Nézzük hát a “farsang farkát”, amely szombat estétől húshagyókedd éjfélig tartott. Ehhez az időszakhoz igen gazdag szokáshagyomány kapcsolódott. Voltak:

1. a termékenység, a házasság, a szerelem képzetével és annak misztikus ábrázolásával kapcsolatosak, legények és lányok főszereplésével;
2. a megölés és feltámasztás ősi avatási rítusával értelmezhetők (legényavató);
3. asszonyveréshez fűződőek (ez megtiszteltetésnek számított, ugyanis ha valamilyen ajándékkal megváltották magukat a veréstől, cserébe a legények termékenységet ígértek).

Köszöntők

Farsang, farsang, háromnapi farsang,
Itt is adnak, amit adnak
Ez is Isten háza,
Szálljon le rája
Az Isten áldása,
Hat lóval, hat ökörrel
Három borjas tehénnel,
Egy aranyos ekével.
………

Hipp-hopp-fársáng!
Itt ölték az ártányt,
Nem adják a máját,
Csak a szalonnáját.
Csúsztunk, buktunk a jégön,
Szintúgy másztunk a jégön.
Szabadságot vöttünk,
Hogy idejöhettünk.
Kelj föl, gazda, kelj föl!
Száll az Isten a házadra,
Sereg angyalával,
Vetett asztalával,
Teli poharával.
Adjon az Úr-Isten
Ennek a gazdának
Négy kis ökröt,
Két kis béröst.
Aranyekét a földjébe,
Arany-ostort a kezébe.
Hejja, regi-rajta!
Ezt is mögengedte
Ez a nagy Úr-Isten.
A nyársam is űres,
A hasam is éhös,
Ki sajnálja szalonnáját,
Legyen az is éhös!
Kolbász, sódar, szalonna,
Akkora mint egy gerenda,
Jó vóna, ha vóna.
Kicsiny gyermek vagyok én,
Nagy szalonnát várok én,
Szalonna evésből
Szorgalmatost várok.
/Ormánság/

Házról házra jártak – főleg a legények – farsangot köszönteni. Többnyire hosszú nyársat vittek magukkal, arcukat bekormozták, és énekeltek. A végén a gazda így szólt: “Gyertek ide fiaim azzal a nyárssal! Rátűzöm a szalonnát, hogy szép megölőjeim legyenek!” /Baranya megye/


Farsangi versek, mondókák

KategóriaCikkek, infók

Mondókák:

Elmúlik a rövid farsang,
búsulnak a lányok
ettől a sok búsulástól
ráncos az orcájuk!

Figyelem, figyelem!
Közhírré tétetik
a farsangi ünnep
most elkezdődik.

Ide gyűjjön apraja, nagyja,
aki a maskarákat
látni akarja!
Aki itt van, haza ne
menjen,
aki nincs itt,
az is megjelenjen!

/népköltés/

Szita, szita, péntek,
vége van a télnek,
kikeletet köszönteni
jönnek a népek

Jer, jer kikelet,
seprűzd ki a hideget,
ereszd be a meleget,
dideregtünk eleget!

Itthon van- e a gazda,
van- e jó farsangja?
Menjen fel a padra,
hozzzon le szalonnát,
szúrja a nyársamra!

 Rigmusok:

Árpa cipó, zablepény
attól hízik a legény!

Bújj el hideg, süss ki Nap,
kert alatt a bárányok
megfagynak!

Ha igazán nem járod,
száradjon el a lábod!

Sárga rózsa, vadvirág,
táncolj gyorsan mezítláb!

Versek:

Jancsi bohóc:
Jöttem kívánni szép jó estét,
Hogy farsang van, ne felejtsék!
Csupa móka, kacagás,
Erről szól ez, nem vitás!
Én egy vidám bohóc vagyok,
Csak jókedvet osztogatok.
Dallamot ver kezem, lábam,
Ahogy itt a táncot járom.
Jöjjön velem, aki mer,
Biztosítva a siker.
Nem számít, hogy ifjú, agg,
Ma az egész ház mulat.
Hejehuja, vigalom,
Én tán abba sem hagyom…

Lévay Erzsébet: Farsangi fánk

Fánkom, fánkom,
szalagos fánkom,
de jólesik
tégedet látnom!
Hát még, hogyha
illatod érzem,
bolondulok
érted egészen!
Szép vagy, jó vagy,
ó, de szeretlek-
éppen ezért
menten megeszlek!

Pálfalvi Nándor: Farsang

Táncra, táncra kislányok,
daloljatok kisfiúk.
Itt a farsang, haja- huj,
ne lássunk most szomorút.
Mert a farsang februárban
nagy örömöt ünnepel:
múlik a tél, haja- huj,
s a tavasznak jönni kell.

Osvát Erzsébet: Sül a fánk

Serceg a zsír
sül a fánk.
Fényessárga
serpenyőből
ragyog ránk.
Illatozik,
nő, dagad
az orrunkat
csiklandozó
jó falat.
Már a tálon
a sok fánk.
Fehér cukor-
felhő alól
nevet ránk.
Ránk nevet és
integet.
Itt a farsang,
vidám farsang,
gyerekek!

Farsang az oviban

Ma van az óvodában
a farsangi bál napja.
Édesanyám jelmezemet

két kezével varrta.
Mókázunk és táncolunk
az összes bút feledve,
bárcsak az év minden napja
ily vidáman telne!

Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője

Jancsi bohóc
a nevem.
Cintányér a
tenyerem.
Orrom krumpli,
szemem szén.
Szeretném, ha
szeretnél!
Velem nevetsz,
ha szeretsz.
Ha nem szeretsz,
elmehetsz!
Szívem, mint a
cégtábla,
ruhámra van
mintázva.
Kezdődik a
nevetés.
Tíz forint a
fizetés.
Ha nincs pénzed,
ne nevess!
Azt nézd, innen
elmehess!

Sarkady Sándor: Farsang

Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák,
járják a bolondját:
dínom- dánom, vigalom,
nincs  a táncra tilalom!
Maskarások, bolondok,
rázzátok a kolompot,
takarodjon el a tél,
örvendezzen aki él!

Galambos Bernadett: Farsangi fánk

Szalagos a csoda fánk,
nekünk süti nagymamánk.
Alig győzi, alig bírja,
minden lurkó elkapkodja.
Csuda jó az illata,
kerek szalag takarja,
lekvárt rakjunk a közepébe,
hadd kerüljön a bendőnkbe!

Mészely József: Farsangi zeneszó

Hat hétig tart a bál,
Farsangi karnevál.
A prímás lánglelkű,
Izzik a hegedű.

Hat hétig dob pereg,
Furulya csicsereg,
Harsog a trombita,
Skáláz a zongora.

Csörög a kasztanyét,
Súg-búg a klarinét,
Lágyan zeng a hárfa,
Simogat a hangja.
Csöngedez a csengő,
Brummog a nagybőgő,
Igéz a citera,
Bűvöl a fuvola.

Pönög a cimbalom,
Hajráz a vigalom,
Nem csitul egyik sem,
Rezeg a bálterem.

Üzenik: dib, dara,
Suhanj el, tél fagya,
Dib, dara, dib, dere,
Csörgedezz, tél jege!

Tali Gitta: Farsang táján

A farsangi maszkabálon

jelmez díszlik fiún, lányon.

Egyik farkas, másik törpe,

kergetőznek körbe-körbe.

Míg végül a mókamester

csengctyűvcl csendet rendel.

– Mindenki kap ajándékot,

s folytathatják a játékot.

Jelmezbálba készül Sára,

csupa csipke a ruhája.

Fehér a ruha kelméje,

mert Sára most: Hófehérke.

*

 

Várjuk a farsangot nagyon,

mert hasunkat tömjük

agyon csokis és lekváros fánkkal,

némelyikben ízes mákkal.

A teli tál üres hamar,

sebaj! Nagyi újat kavar.

*

Farsangi fánk készül – látom.

Ebből nekem is jut három.

Nagyra tatom ki a számat,

és bekapom mind a hármat.

*

Kint hideg van, meleg itt benn,

cipő koppan, szoknya libben.

Az ovisok kergetőznek,

álarc mögé elrejtőznek.

*

Vidám a farsangi zene,

mindenkinek jó a kedve.

Élvezik a mulatságot,

zenét, tréfát és a táncot.

Farsangoló

Elegünk van már a télből,
Hóból, fagyból, hideg szélből,
Jöttünk vígan maskarában,
Tél bosszantó maszkabálba.

Szóljon zene síppal,dobbal,
Fusson a tél vándorbottal!
Jöjjön tavasz hívó szóra,
Házunk előtt nyíljon rózsa!
Aki itt van, mind erre vár,
Kezdődjék már a karnevál!

Birkás Erzsébet: Farsang közeleg

Jeges, havas téli ágon,
bagoly huhog nem csak álom.
Ünneplőben erdő, s rét,
vidámak a cinegék.

 

Lassan farsang közeleg,
fény kergeti a telet.
Erdő mélyén, völgy határon,
jót táncolunk majd a bálon.
Köszöntő

Most jövök én! Bum-bum-bum!
Mélyen tisztelt publikum!
Vidámság az én nevem,
Kacagás a kenyerem.
Félre bánat, félre bú,
Bolond, aki szomorú.
Ne legyen ma semmi más,
Csak a vidám kacagás.
Húzd rá cigány, ne álldogálj
Mulassunk hát az angyalát.

A papáknak, a mamáknak,
Testvéreknek, nagymamáknak
Táncra álljon a két lába
Ne fájjon a reumája.
Fiúk-lányok: rop-rop-rop,
Kezdjük el már a táncot
Jó mulatást kívánok!

Kálmánczy Zsófi: Zenebohóc

 

Gyárfás Endre: Förgeteges ez a bál

Farsang van, farsang van,
járjuk a táncot gyorsabban!
Förgeteges ez a bál,
még a ház is muzsikál.

Csinn-Bumm trallala!
Zeng a bohóc víg dala.
Csengettyű a sapkabojtja,
Fodros, bodros inge ujja,
Orra hegyén piros labda,
Festett szája aranyalma.

Mondókák:

Szita, szita, péntek,

vége van a télnek,

kikeletet köszönteni

jönnek a népek

-

Jer, jer kikelet,

seprűzd ki a hideget,

ereszd be a meleget,

dideregtünk eleget!

-

Itthon van- e a gazda,

van- e jó farsangja?

Menjen fel a padra,

hozzzon le szalonnát,

szúrja a nyársamra!

 

Kósa Emese

Farsangi rigmusok

Kutyulok és kotyfolok
békát, barkát, bodócsot.
Főszakinak becéznek.
Gyere hozzám vendégnek!

Csipkerózsa volnék én,
a vén banya megszúrt rég.
Elaltatott volna engem,
de közben ezt megsejtettem.
Elindultam éjfél tájban,
hegyen-völgyön meg se álltam.
Azt hallottam, farsang van itt,
megcsókolok sok királyfit.

Én vagyok a Cirmos cica,
kisgyerekek cimborája.
Csak a tejet szeretem,
de a húst is megeszem.

Lefe-lefe-lefetye,
kedvencem a tejecske.
Hunci cica a nevem,
ne csúfolkodj Te velem!

Kicsi királyfi a nevem.
A sárkánnyal megküzdöttem.
Enyém lesz a királyleány.
Lagzit csapunk, te kiskomám!

Én vagyok a Zöld király,
héthatárban híres ám!
Szeretem az igazságot,
kinyírom a hazugságot!

Vörös király becses nevem.
Reszketnek a falevelek.
Nagyon sokszor mérges vagyok,
mert nem kapok libacombot.

Indián vagyok, hú, hú, hú!
anyum nem kapja a rúzst.
Az arcomra mind felkentem,
az se baj, ha megver érte.

Becsületes nevem Zorró.
Jelet hagyok minden falon.
Igaz szóért megverekszem.
Szeretnek a lányok engem.

Zé betűmtől mindenki fél.
Szegényeknek drukkolok én.
Igazságot osztogatok,
aztán gyorsan elsurranok.

Zorró vagyok, szép szál legény.
A dinókat kinyírom én.
A kardomat megforgatom,
hullanak a szilvamagok.

Jó nékem a krampusz-élet,
Télapóval menetelek:
fel és le, és le és fel,
virgácsokkal kecsesen.

Én vagyok az öreg seprű,
tetűt, bolhát összeseprő.
Ha megunnak, hát kidobnak.
jó leszek majd vén karónak.

Öregasszony nem vénasszony.
Megiszom a pálinkát.
Ha eldugják a bagómat,
elkapom a sodrófám.

Kéményseprő, mi más lennék?
A tetőkön sétálok én.
Barátaim a kémények,
duruzsolnak, hogyha kérem.

Én vagyok a Hófehérke.
Segítőim a hét törpe
Lustálkodom éjjel-nappal.
a királyfi kóborolhat.

Hamupipő a nevem,
a lencséből kinézek.
Áldott nap csak szemezek,
királyfiakat lesek.

Hamupipő a nevem,
bíbelődöm lencsével.
Minden nap csak turkálok,
leléptek a galambok.

Piroska az én nevem,
tekeregni szeretek.
A fél erdőt bejárom,
hol vagy farkas barátom?

Jobb volt az én békasorsom.
A boszorkány elátkozott.
Királylány, te mért csókolgatsz?
Ellopták a koronádat.

Csindaratta bumm, bumm, bumm!
Varázslónak lenni jó.
Hókusz pók és piripók,
lennél-e te víziló?

Nagy Varázsló a nevem.
Jó voltál-e gyermekem?
Mert ha nem, hát béka leszel!
Kuruttyolhatsz egész éjjel.

Bohóc vagyok, könnyezek.
Vershagyma megcsípett.
Mire visszacsíptem volna,
megette a Dani Jóska.

Bejártam a világot.
Elátkoztak mindenhol.
Visszajöttem törpének.
Kussolhatok egyvégben.

 

Farsangi mondókák, versek 1.

2013. január 10.

Figyelem, figyelem!
Közhírré tétetik
a farsangi ünnep
most elkezdődik.
(népköltés)

 

Itthon van- e a gazda,
van- e jó farsangja?
Menjen fel a padra,
hozzzon le szalonnát,
szúrja a nyársamra!
Elmúlik a rövid farsang,
búsulnak a lányok
ettől a sok búsulástól
ráncos az orcájuk!
(népköltés)

 

Gazdag Erzsi: Itt a farsang
Itt a farsang, áll a bál,
keringőzik a kanál,
Csárdást jár a habverő,
bokázik a máktörő.

Dirreg, durrog a mozsár,
táncosra vár a kosár,
A kávészem int neki,
míg az őrlő pergeti.

Heje-huja vigalom!
habos fánk a jutalom.
Mákos patkó, babkávé,
értük van a parádé.

 

Lévay Erzsébet: Farsangi fánk

Fánkom, fánkom,
szalagos fánkom,
de jólesik
tégedet látnom!
Hát még, hogyha
illatod érzem,
bolondulok
érted egészen!
Szép vagy, jó vagy,
ó, de szeretlek-
éppen ezért
menten megeszlek!

 

Népi rigmusok:

Árpa cipó, zablepény
attól hízik a legény!

 

Bújj el hideg, süss ki Nap,
kert alatt a bárányok
megfagynak!

 

Ha igazán nem járod,
száradjon el a lábod!

 

Sárga rózsa, vadvirág,
táncolj gyorsan mezítláb!

 

SZABAD SZÍNHÁZ